Visszatérő gyakorlat, hogy népszerű sorozatszínészek, általában a hírnevet meghozó széria befejeződéséhez közeledve mozis babérokra törnek. Meg lehet érteni a logikát, hiszen természetesen nem szeretnék, hogy nevük kizárólag egyetlen címmel forrjon össze, aminek elfeledése után ők is mennek a süllyesztőbe. A Trónok harcából ismert Emilia Clarke már néhány éve próbálkozik, még Sarah Connort is eljátszotta, ám mozis környezetben ezzel sem aratott túl nagy sikert. Ezúttal egy romantikus regényadaptációban próbálkozik, meglehetősen furán...
Lou Clark (Emilia Clarke) butácska cukrászlány, egyszerű, de jólelkű ember, aki soha senkit nem utál és igyekszik mindenkinek segíteni. Miután kirúgják munkahelyéről, kénytelen minél előbb új állást szerezni, mert családjának szüksége van a pénzre. A közeli kastély birtokán élő gazdag családnál tud elhelyezkedni, mint ápolónő. A nagy vagyon örököse, Will Traynor (Sam Claflin) ugyanis néhány éve súlyos közúti balesetet szenvedett, amelynek következtében lebénult. A korábban az extrém sportokat és a nőzést is magas szinten művelő férfi elkeseredett és magába fordult. Miután Lou megtudja, hogy Will-t nemsokára, saját kérésére a halálba segítik, elhatározza, hogy meggyőzi őt arról, hogy kerekesszékhez láncolva is érdemes élni ebben a világban.
Az a szomorú, hogy ebből az alapötletből ezerszer több lehetett volna annál, mint amit Thea Sharrock végül kihozott belőle. Igazság szerint nem csoda, hiszen a hölgy első mozis rendezéséről van szó, márpedig ez csak a legnagyobb zseniknek szokott igazán átütően sikerülni. Ezért is furcsa, hogy egy viszonylag népszerű könyv megfilmesítését ennyire tapasztalatlan kezekbe adták. Összességében a Mielőtt megismertelek tulajdonképpen egy nagyon fapados Csillagainkban a hiba utánzat. Erős pillanatokkal büszkélkedhet, de ezek tényleg csak rövidebb távra jelentkeznek a vásznon, bár akkor mondjuk valóban meghökkentően hatásos módon. A mű egészét nézve azonban nagyon érezhető Sharrock tanácstalansága. A túlságosan statikus jelenetkoreográfiák, az érezhető megrendezettség és a hanyagul odavetett beállítások, nem beszélve az unalmas képi világról, eléggé nagy mértékben rombolják az élményt.
A történet alapvetően nem rossz, mondanivalója elvitathatatlan és drámai éle is tud erős lenni helyenként. A főszereplő karakterek alapvetően jól vannak megírva, bár a köréjük felépített jelenetekben néha idiótán működnek. A két, más-más okokból kifolyólag gyengélkedő ember egymásra gyakorolt hatásának kibontakozása viszont a forgatókönyv igazán jól sikerült vonulata. Lou mindent megtesz azért, hogy újra jókedvű, nevetni akaró és tudó férfit csináljon a megtört Willből, aki pedig felnyitja a lány szemét és rávilágít arra, hogy kicsi szülővárosának határain kívül is van élet, és a lehetőségekkel élni kell. Dicséretes üzenetvilág és jól is működik.
Emilia Clarke nagyon felemás érzéseket váltott ki belőlem a film nézése közben. Az első néhány jelenet alatt az volt az érzésem, hogy én ezt a hiteltelen, erőltetett, nevetséges valamit színészi játék címén nem fogom tudni elviselni két órán át. Később azonban érkeztek olyan jelenetek, amelyek árnyalták a képet. Tény, hogy Clarke nem érzett rá túl jól a figurára, ahogy azonban az is, hogy egy ilyen, Forrest Gump-áthallásos dolgot elég nehéz is hitelesen megformálni. Némelyik képsorban kifejezetten jól működik a színésznő túltolt butáskodása és erőlködő affektálása, lehet azért, mert átfedésbe került a rendezőnő tapasztalatlanságával. Sam Claflin hihetőbb alakítást nyújt, persze, figurája is egyszerűbb, kevésbé sokrétű alak.
A Mielőtt megismertelek kifejezetten fakó, savanyú film, ami a minőséget illeti. Egyszer meglehet nézni, vannak jó pillanatai, de ne várjunk Életrevalókhoz vagy Csillagainkban a hibához hasonlatos élményt. Felmerül egy fájó kérdés is. Vajon Emilia Clarke tényleg csak Daenerys Targaryent tudja normálisan eljátszani? 6,5/10.
