Forrest Gump ( 1994 )

2014. január 29. - Sparrow

Sokszor van alkalmunk, a különböző híradásokat nézve, vagy az újságokat olvasva, azt mondani, hogy ez meg az a történet filmvászonra való. És bizony, a hollywoodi  jó tündérek gyakran meghallgatják imáinkat, és jobbnál jobb igaz történeten alapuló drámákat készítenek. Na de mi van akkor, hogyha a felállás száznyolcvan fokos fordulatot vesz, és egy mozgókép fiktív történetéről jut eszünkbe a gondolat: Ez a sztori a való életbe való. Robert Zemeckis óriás klasszikusával, a Forrest Gumppal azonban pontosan ez a helyzet. Hogyha nem lennénk tisztában a ténnyel, hogy ez egy abszolút fiktív történet, meg sem fordulna a fejünkben, hogy a látottak nem történtek meg a valóságban is. És azt hiszem, ettől lesz igazán nagyszerű mű ez a hat Oscar-díjjal büszkélkedő alkotás. Kitalált történetéről képes maradéktalanul elhitetni, hogy valóság.

Forrest-Gump-forrest-gump-2210815-1014-419.jpg

Forrest Gumpról ( Tom Hanks ) már gyerekkorában kiderül, hogy rendkívül alacsony az intelligenciája, vagyis a szó szoros értelmében egy kicsit hülye. Ráadásul nagyon görbe a háta is, így az orvos járógépet szerel a lábaira, amiben alig tud normálisan menni. A filmtörténelmet a mai napig meghatározó csodálatos történet akkor veszi igazán kezdetét, amikor Forrest néhány hülye gyerek elől menekülve, darabokra törve járógépét, iszonyú sprintbe kezd. Kiderül, hogy a fiú különleges adottsággal rendelkezik: Még a szélnél is gyorsabb. Ezután pedig megkezdődik a felejthetetlen életút, Forrest megjárja a főiskolai fociligát, a vietnami háborút, az amerikai pingpong válogatottat, aztán rákászhajó kapitány lesz, milliárdossá válik, futva bejárja egész Amerikát, de mindezek után érkezik csak meg élete legfontosabb szerepéhez.

Winston Groom eredeti regényét a film elkészülte óta nem is nagyon emlegetik, így valószínűleg ezúttal is egy olyan mozgóképről beszélhetünk, ami magasan túlszárnyalta alapanyagának minőségét. Eric Roth vitán felül a filmtörténelem egyik legfantasztikusabb forgatókönyvét rakta össze. Miután kiválóan bemutatja a főhőst, maradéktalan sikerrel teszi meg őt a nézők vezetőjévé, és habár agyilag nincs éppen a toppon, mi végig megbízunk Forrestben, és hagyjuk, hogy magával ragadjon minket páratlanul kalandos világával. A történet nagyon változatos, olyan életutat teremt Forrest számára, ami lépten-nyomon tartogat valami meglepetést, és kissé komikus, hogy a főhős az egyetlen, akiben nem tudatosul teljesen, hogy milyen fontos helyeken is jár, és mennyire nagy emberekkel találkozik. A szkript abszolút aduásza az a remek húzás, hogy Forrestet a történelem aktív alakítójává teszi meg. Kiderül többek között, hogy Elvis Presley tőle lopta egyedi mozgástechnikáját, hogy a Watergate-botrányt is ő okozta, és a híres smiley-figura feltalálásáért is ő a felelős. Vagyis az alkotók megteremtettek egy olyan életutat fiktív hősük számára, amit elnézve őszintén vágyjuk, hogy bárcsak mindez valóban megtörtént volna, hiszen az azt jelenetné, hogy tényleg léteznek csodák.

Ritkán kezeli egy film sztorija ennyire jól a mellékalakokat, akik egytől egyig nagyon fontosak Forrest számára. Személyes kedvencem Dan hadnagy, aki hosszú távon a főhős legjobb barátjává, és örök szövetségesévé válik, miután éveken át haragudott Forrestre, amiért az nem hagyta elesni Vietnamban. Aztán természetesen ott van Jenny, aki végig mozgatja hősünket, aki Forrest világának központja, a hőn imádott nő, akibe a férfi, mint ahogy idővel arra rá is jön, fülig szerelmes. És természetesen nem feledkezhetünk meg Forrest mamájáról sem. Nagyon ritka az ennyire erős, ennyire kiválóan megírt anyafigura a filmekben ( kapásból csak a Sons of Anarchy Gemmája jut eszembe ). Mrs. Gump a nő, aki mindennél többre tartja különleges gyermekét, aki képes úgy elmagyarázni a dolgok jelentését Forrestnek, hogy az meg is értse, miről van szó. Bámulatos karakter!

forest-gump1.jpg

Ugyanakkor, ha megfigyeljük Jenny és Forrest életének alakulását, egyértelműen észrevehetünk egyfajta ítéletet a nők életfelfogásának irányában. Míg Forrest, azaz a férfi, még ha az események feltartóztathatatlan áradatában is, de maradéktalanul kihasználja élete minden egyes percét, világot lát, beteljesíti minden álmát, addig a nő, azaz Jenny, az önpusztítás, a megbízhatatlanság, a csalódások, és az eltékozolt élet szimbóluma. Viszont, hogy egy kicsit ellent is mondjak magamnak, kicsit távolabbról vizsgálva a dolgokat, az is kiderül, hogy az életút alakulása mégsem az ember nemén múlik. Hiszen, ha belegondolunk, Jenny vakvágányra kerülő életének kiinduló oka agresszív, gyermekeit molesztáló édesapja, míg Forrest számára ott van a tökéletes mama, aki vigyáz rá, és gondosan felneveli. Vagyis ebből az aspektusból nézve a Forrest Gump inkább a szülők felelősségét célozza meg ( és persze arról se feledkezzünk meg, hogy a két szülő közül ezúttal a férfi a züllött ), de ettől függetlenül akkor is végig ott van a kétségbeejtő jelenség, hogy Jenny szinte meg sem próbál kikecmeregni a bajokból, csak amikor már késő. Viszont ezzel az ellentétek vonzzák egymást című teória is érvényesül a filmben, ráadásul páratlanul gyönyörű módon. Végül pedig már Jennyt sem tudjuk elítélni korábbi tetteiért.

A színészi játékok természetesen kiválóak. Már több korábbi posztban is említettem, hogy Tom Hanks egyértelműen itt nyújtja élete legjobb alakítását, ami tényleg nagy szó, ismerve a színész többi munkáját. Mélyen átszellemül, kiváló arcjátékot nyújt, és fantasztikusan eredeti mozgástechnikával teszi Forrest karakterét még hitelesebbé. Sally Field szintén remekel, és a fantasztikusan megírt anyafigurát tökéletesen kelti életre. Említésre méltó még Gary Sinise, aki Dan hadnagyként abszolút maradandó teljesítményt nyújt.

Technikai szempontból sem utolsó a film, hiszen nem csak a vietnami háborúban játszódó jelenetekben használt effektek működnek jól, hanem azok a rendkívül kreatív felvételek is, amelyekben Forrestet különböző híres történelmi személyekkel montírozták össze. És ha mindez még mindig nem lenne elég, akkor Alan Silvestri gyönyörű zenéjét is kiemelem, ami egyértelműen növeli a hangulat hatásosságát.

Tökmindegy, hogy hányadszorra nézem újra a Forrest Gumpot, még mindig maradéktalanul le tud nyűgözni, el tud varázsolni, képes magával ragadni. Őszinte, nagyívű dráma, egy hihetetlenül kreatívan kitalált emberi életúttal a középpontban. 10/10.

A bejegyzés trackback címe:

http://movietank.blog.hu/api/trackback/id/tr695786341

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

doggfather · http://apengeele.blog.hu/ 2014.01.29. 17:13:22

ez az a film amit nem lehet elégszer megnézni, hogy mindent észrevegyen az ember benne.

És ez az a film amit megunni se lehet éppen ezért.

Tetszett a bejegyzés? Kövesd a blogot!

blog.hu