Batman: Kezdődik, és A sötét lovag. Egy trilógia első két fejezete. Christopher Nolan új generációs Batman eposzának eleje, melyben a direktor bemutatja a denevérember születését, és tűzkeresztségként szolgáló harcát, illetve szembeállítja a megtestesült káosszal, a pusztítással, a nagybetűs Őrülettel. 2012-ben megérkezett a film Felemelkedés alcímmel, amit a trilógia betetőzéseként, a legenda látványos befejezéseként harangoztak be. Ennek a történetnek ez a záróakkordja, Nolan más vizekre evez. De előtte még itt hagyta nekünk A sötét lovag: Felemelkedést. Ám a direktor ezúttal stratégiát váltott, és nem jó filmet rendezett...

Nyolc év telt el Harvey Dent halála óta. Gotham számára ezek az esztendők békét, szervezett bűnözéstől mentes időszakot képeztek. Batmannek, az üldözött bűnbaknak azóta se híre, se hamva. Ám a rossz ismét felüti fejét a városban. Megjelenik ugyanis Bane ( Tom Hardy ), a brutális óriás, akinek arcát hátborzongató maszk fedi, mely nélkül nem lenne képes élni. Bane Az árnyak ligája egykori harcosa, Ra's Al Ghul tanítványa, aki egykori mentora küldetését akarja befejezni, ami, mint tudjuk, nem más, mint Gotham elpusztítása. A kastélyában, visszahúzódva élő Bruce Wayne ( Christian Bale ) újra előássa a denevérjelmezt, ráadásul néhány új kütyüt is csatarendbe állít, hogy felvegye a harcot a valóságos szörnyeteggel szemben. Ám amit Banetől kap, arra még ő sem számított. Az óriás összetöri Batman testét, és megtöri a lelkét, majd pedig a világ legveszedelmesebb börtönébe veti, ahonnan csak egy kiút van: Egy kút, melynek falán szinte mindennap megpróbál valaki felmászni, de a kísérletek sorozatos kudarcot vallanak. Eközben Bane uralma alá hajtja Gothamet, és aktivál egy energiatermelésre tervezett szerkezetet, melyet így nukleáris bombaként tud használni. Az emberek a házaikban kuporognak, a város utcái kihaltak, senki nem tudja, hogy felrobban e a bomba végül. Ez Bane legfontosabb fegyvere: A remény látszata. Az események atmoszféráján eluralkodik a kilátástalanság, a káosz, a tudatlanság okozta feszültség. Legalábbis a film feléig, amikor is elindul a Felemelkedés, és nem lesz gonosz, ami megáll előtte.

A Nolan fivérek remekül választottak alcímet, hiszen a Felemelkedés a történet vezetőszimbóluma. A kudarcból, a megtörtségből, jóformán a halálból való talpra állás, a legyőzhetetlen küzdeni akarás jelképe ez a szó, mely óriási súllyal bír a filmben. A cselekmény pompázatos vezetésén, az események sablonokat meghazudtoló alakulásán persze nincs mit csodálkozni, ezt már a korábbi epizódokban is megszokhattuk Nolanéktől. Annyit mindenképpen el kell azért mondani, hogy ezúttal működik legjobban a klisépusztító stílus. A produkció olyan színvonalon epikus, amilyenre A király visszatér óta nem volt példa, a hangulat felejthetetlen élményt szerez a film minden percében. A játékidő első felében a Felemelkedést erősebben, a második felében csak a háttérben átható melankólia pazar kivitelezés útján kerül terítékre. Itt nem egy szuperhős csap össze egyik nagy nemezisével, itt nem egy vagyonát elvesztett iparmágnás küzd meg egy veszedelmes óriással, itt nem Batman verekszik Bane-nel. A JÓ vívja meg háborúját a GONOSSZAL, az IGAZSÁG a HAZUGSÁGGAL, a HALÁL az ÉLETTEL. Mikor az egymásnak feszülő erők találkoznak, az mindenre, és mindenkire kihatással lesz, nincs kibúvó. Christopher és Jonathan keze egy pillanatig sem remegett, biztosan tartották a tollat, és húzták meg eme lenyűgöző sztori minden vesszőjét és ékezetét, hogy felejthetetlen, utánozhatatlan élményt okozzanak a nézőnek. A rendező nem hazudtolja meg önmagát, győzelemittas hadvezérként gázol át a sablonok, az elfogadott elbeszélési formák szánalmas seregén, nem hagyja magát. Ha már elérte, hogy Hollywoodban egyedüliként neki jusson teljhatalom a fejesek részéről, ki is használja. A szövegkönyv még az előző részekhez képest is rengeteg mély, fajsúlyos gondolatot tartalmaz, ám ezek sohasem hatnak erőltetetten. Ezen gondolatok szerves részét képezik ennek a csodálatos történetnek, mely egy legenda könnyfakasztóan zseniális befejezése.

A színészi játékok brutális erejűek, a gárda minden tagjának munkájáról lerí, hogy mennyire szívén viseli a produkció sorsát, hogy mennyire imádja ezt a történetet, ezt a legendát. Bale maximálisan helyt áll, ezúttal volt a legnagyobb munkája Bruce Wayne karakterével, de ahogy ezt a feladatot megoldotta, az tankönyvbe illő. Tom Hardy emberközeli fő gonoszt visz a kamerák elé, akivel a néző együtt tud gondolkodni, de érezni nem. Pazar teljesítmény! Michael Caine alakítására nincsenek megfelelő szavak. Elképesztő játék, egy óriási színésztől. Gary Oldman Gordonja még sose volt olyan tökös, mint most, pedig korábban sem volt egy selyemfiú. Ám itt a kórházi ágyról felállva, az infúziókat magából kitépve indul ki az utcákra, hogy seggbe bassza a rossz fiúkat. Joseph Gordon-Levitt egy rendőrt kelt életre, azon kevesek egyikét, akik őszintén hisznek az egykori sötét lovagban, akik visszavárják Batmant. Nolan egy remek húzással titkolja el a karakter valódi mivoltát, melyre csak az utolsó percekben derül fény. Liam Neeson is visszatér egy egyperces cameo erejéig, és ez a minutum borzasztó hatalmas erővel bír. Akik látták A következő három napot, tudják, miről beszélek. Morgan Freeman még mindig magabiztosan mozog Lucius Fox bőrében, ráadásul a Ments meg! című sorozatból ismert Daniel Sunjata ( a szériában Franco ) is feltűnik egy mellékszerep erejéig. Karaktere látszólag nem sok vizet zavar, ám sorsának alakulása fontos szimbolikus jelentéssel bír. Nolannek az előző Batman filmekben nem sikerültek jól a mellékszereplőnő választások, ám ennek a korábbi bizonytalanságnak itt nyoma sincs, Anne Hathaway élete legjobbját nyújtja Selina Kyle, a tulajdonképpeni Macskanő szerepében, és Marion Cotillard is brillírozik. Mindennek a tetejébe még Cillian Murphy is visszatér néhány tipikusan Dr. Crane-es jelenet erejéig.

Az akciójelenetek koreográfiája meseszép, még a legnagyobb produkciók is ritkán mozgatnak meg ennyi statisztát. Batman és Bane kétszer vív egy az egy elleni bunyót. A film elején, illetve végén. Az első verekedés nyers, reális ökölharc, tragikus zárszóval, míg a második két jelkép heves háborúja. A batmotor ezúttal is megjelenik, ám főhősünk most inkább az újonnan kifejlesztett Batet, a tank tulajdonképpeni repülő mását részesíti előnyben, a mocit pedig a cicusra hagyja. Hans Zimmer zenéje az előző epizódokból már megszokott, epikus hatású muzsika, melynek tartalma mélyen a történet szívében gyökerezik.

A bevezetőt szándékosan írtam félrevezető hangvételűre, de nem hazudtam. Nolan valóban nem rendezett jó filmet A sötét lovag: Felemelkedés képében. Zseniális óriás-klasszikust alkotott, ami mellett még a filmtörténelem legnagyobb címei is csak retardált hobbitoknak tűnnek. Nincs párja. Nincs vetélytársa. Megszületett A Filmek Királya!

"Mindenki lehet hős. Az is, aki egy gyerek vállára teríti a kabátját, hogy az érezze, van még remény."